Az alábbiakban a COVID-19 védőoltással kapcsolatban szeretnénk tájékoztatni Önöket.
A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok okozta megbetegedések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. Ez igaz az új koronavírus (SARS-CoV-2 /COVID-19/) okozta fertőzésekre is. Ismeretes, hogy a vírus súlyos akut légzési tüneteket okozhat, ami miatt akár gépi lélegeztetésre is szükség lehet. Annak érdekében, hogy ezt a legsúlyosabb szövődményt elkerüljük, megfelelő védettség szükséges, ami a védőoltással biztosítható. Jelenleg Magyarországon a Pfizer/BioNTech cég vakcinájával kezdődött meg az oltási program.
A Pfizer/BioNTech COVID-19 vakcina egy lipid nanorészecskébe csomagolt messenger (hírvívő) ribonukleinsav (RNS) – mRNS – szálat tartalmaz, amely a sejtbe bejutva, annak segítségével egy, a vírusra jellemző fehérje (tüskefehérje) termelődését váltja ki, amely ellen a szervezet immunrendszere működésbe lép és ellenanyagot (antitestet) és vírus ellen ható vérsejteket termel. Az mRNS nem épül be a szervezet sejtjeinek örökítőanyagába, a DNS-be, így maradandó, kóros elváltozást nem okozhat.
Az oltást a beteg a felkar, vagy a comb izomzatába kapja két alkalommal, 21 nap különbséggel. Az oltottak védelme a második oltást követő 7 napon belül alakul ki.
Az oltás hatására az eddigi tapasztalatok alapján a betegek 95%-ánál alakul ki védettség.
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján várandós vagy szoptató nőknek, illetve gyermekeknek (16 év alattiak) az oltás nem javasolt. A fogamzásképes nők a második oltás után legalább 2 hónapig kerüljék a terhességet.
Amennyiben az Ön kórtörténetében bármely oltóanyaggal vagy gyógyszerrel kapcsolatos azonnali túlérzékenységi, allergiás reakció szerepel, nem kaphatja meg a védőoltást. A vakcina második adagját nem szabad beadni azoknak, akik allergiás reakciót mutattak az első oltás alkalmazása során.
Milyen mellékhatásai lehetnek az oltásnak?
Természetesen bármelyik védőoltás után jelentkezhet oltási reakció. A lehetséges oltási reakciókra az oltóorvos is föl fogja hívni a figyelmét.
A Pfizer/BioNTech vakcina korai fázisú vizsgálatai azt mutatják, hogy az oltóanyag biztonságos. Oltási reakció lehet a fájdalom és a duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, émelygés, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz, esetleg bőrpirosodás az injekció beadásának helyén. A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalomcsillapító és/vagy lázcsillapító gyógyszerekkel (pl. paracetamolt tartalmazó termékekkel) tüneti kezelés alkalmazható. Ezek azonban átmeneti reakciók, melyek szövődmények nélkül megszűnnek. Nagyon ritkán előfordulhatnak megnagyobbodott nyirokcsomók, rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, esetleg viszketés az injekció beadási helyén.
Miért van szüksége Önnek védőoltásra?
Megfigyelések alapján a rákbetegeknél nagyobb a kockázata a súlyos COVID-19 okozta megbetegedésnek, különösen a vérképzőszervek és a tüdő rosszindulatú daganatainál, illetve az áttétes betegségeknél. Az idősebb, egyéb társbetegségekkel (magas vérnyomás, cukorbetegség, stb.) rendelkező daganatos betegeknél fokozottabb az esély a vírus okozta súlyos szövődmények kialakulására.
Mikor javasolt a daganatos betegeknek a COVID-19 elleni védőoltás beadása?
A rákos betegek COVID-19 vakcinációjával kapcsolatban még nincs széleskörű tapasztalat, hiszen a vakcinák kipróbálása csak olyan személyeken történhetett meg, akiknek nem volt komolyabb betegsége.
A védőoltás időzítése az egyéni terápiás tervtől függ és ideális esetben a daganatellenes kezelés megkezdése előtt történik. Ez érvényes a sugár-, a kemo- és az immunterápiára is. Ha azonban a beteg kezelése már elkezdődött, akkor indokolt lehet a terápia alatt is oltani.
A sugár-, kemo-, és immunterápia befejezését követően rendezett fehérvérsejtszám mellett az oltás bármikor elvégezhető. Olyan kezeléseknél, melyek a vér – az immunválasz kialakulásában rendkívül fontos szerepet játszó – B-sejtjeinek mennyiségét csökkentik, illetve az allogén (nem saját) őssejtátültetés esetében, 6 hónappal később javasolt a védőoltás beadása.
Hormonterápia mellett bármikor lehet oltani.
Célzott (biológiai) terápia mellett is, rendezett fehérvérsejtszám mellett, bármikor lehet oltani.
Műtét esetén az oltásnak – az esetleges mellékhatások megszűnése miatt – legalább 1 héttel a sebészeti beavatkozást megelőzően kell megtörténni. Műtét után az oltás – normál fehérvérsejtszám mellett – bármikor elvégezhető.
Természetesen lázas állapotban oltás nem végezhető! Az oltás optimális idejével kapcsolatban mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával!
Van-e mellékhatása vagy szövődménye az oltásnak a daganatos betegeknél?
A daganatellenes kezelések alatt (kemoterápia, sugárkezelés, immunterápia) végzett vakcináció az oltási mellékhatások előfordulásának rizikóját nem növeli, azonban előfordulhat, hogy esetlegesen nem megfelelő immunválaszt, és így a védettség kialakulásának elmaradását eredményezheti. Különösen igaz ez a vérképző szervi daganatos megbetegedések (leukémiák, limfómák) miatt kezelt, illetve az immunszupressziós (az immunrendszer működését csökkentő) terápia alatt levő betegek esetében. A kemoterápiában részesülő betegeknél a keletkező antitestek aránya esetleg alacsonyabb lehet, mint az átlag populációban, kivételt képeznek azok a betegek, akik PD-1/PD-L1 immunterápiát kapnak, itt erőteljesebb immunválasz várható.
A jelenleg alkalmazott Pfizer/BioNTech vakcina nem élő vírus alapú, így nem ellenjavallt daganatos betegeknek. Nincs ismeretünk arról, hogy az mRNS-alapú, így a Pfizer/BioNTech vakcina és a daganatellenes terápiák között kölcsönhatás lépne föl.
AZ OLTÁS NEM JELENT KOCKÁZATOT, AZONBAN ELMARADÁSA ÉS A COVID-19 FERTŐZÉS, ILLETVE SZÖVŐDMÉNYEI JÓVAL NAGYOBB VESZÉLYT JELENTENEK AZ ÖN SZÁMÁRA!
covidtaj_onkologiai_betegeknek20210108.pdf
