A KÁVÉ ÉRTÉKES BELTARTALMA

Címlap >> Content >> A KÁVÉ ÉRTÉKES BELTARTALMA

A kávét legelőször Etiópiában kezdték termeszteni a VI. században. A kávé fogyasztása sokak számára a mindennapok elengedhetetlen eleme. Hosszú ideje az egyik legnépszerűbb ital a világon. (1, 2)
A kávéban számos előnyös hatású anyagot találunk, ezek közé tartozik például a klorogénsav, amelyről kimutatták, hogy a kávésav mellett erős antioxidáns, vagyis szabadgyökfogó hatással bír. A klorogénsav leggazdagabb forrásai közt tartjukszámon a kávébabot. A fogyasztók jelentős része ebből jut hozzá étrendjében a legnagyobb mennyiségben. (1)

A zöld Robusta kávészemek kétszer nagyobb antioxidáns kapacitással bírnak és több klorogénsavat tartalmaznak, mint azt Arabica kávé, azonban a pörkölést követően ez a különbség nem volt észlelhető. A világosra vagy közepesre pörkölt kávéban ugyan csökken a klorogénsavtartalom, mégis a pörkölés hatására a kávébab antioxidáns kapacitása jelentős mértékben növekedik a zöld kávészemhez képest. Ez arra enged következtetni, hogy más egyéb anyagok is hozzájárulnak a kávé antioxidáns tulajdonságaihoz. Itt említjük meg a melanoidineket, amelyek a kávébab pörkölése közben lezajló Maillard-reakció hatására keletkező barna polimerek és akár 25 %-ban is hozzájárulhatnak a kávébab szárazanyagtartalmához, valamint jelentős antioxidáns kapacitással is bírnak in vitro. (1)
A kávéban található antioxidánsok különleges szerepe az étrendünkben, hogy hozzájárulhatnak a daganatos betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a gyulladásos és a májbetegségek kockázatának csökkenéséhez is. A rendszeres kávéfogyasztás akár 55 %-kal is csökkentheti a májdaganat kockázatát. Egyrészt a kávé antioxidánsai védik a sejteket a károsodástól, emellett egyéb daganatellenes anyagokat is találtak benne állatkísérletek során. A konkrétabb ajánlásokhoz a kávé és a daganatok összefüggése témában azonban úgy tűnik, további kutatások szükségesek. (1)
Összességében elmondható, hogy a kávé a többi hasonló italnál nagyobb antioxidáns kapacitással rendelkezik a benne található anyagok, valamint a pörkölés során keletkező és egyes még nem azonosított anyagok hatására. Fontos kiemelni, hogy a kávé mellett számos egyéb nyersanyag, így a zöldtea, a feketetea, a gyümölcsök, zöldségek, a vörösbor, az étcsokoládé is tartalmaz polifenolokat. A kiegyensúlyozott, vegyes étrend részeként ezek fogyasztása is hozzájárul az egészség megőrzéséhez. (1)

A túlzásokat kerülve, bátran élvezhetjük a koffein aktivizáló, éberséget, koncentrációt fokozó hatását. A mérsékelt koffeinfogyasztás - 300 mg/nap, amely kb. három csésze kávéval egyenértékű – általában nem ad okot egészségi aggodalmakra, ha ezt egy egészséges, kiegyensúlyozott életmód részeként fogyasztjuk, illetve semmilyen egyéb, orvosi indok ezt nem korlátozza. Napi két csésze kávé (470ml) biztosítja a napi B2-vitamin szükséglet egy negyedét és jelentős B5-vitamin, magnézium és káliumbevitelt is jelent. A kávé tartalmaz még antioxidáns polifenolokat, kávésavat és klorogénsav származékot. Koffeintartalma pedig bizonyíthatóan javítja és fokozza a szellemi és fizikai teljesítményt. (1, 2)

Felhasznált irodalom

1.    A kávé (2010. október) Táplálkozás Akadémiai Hírlevél III. évfolyam 10. szám, 2010. október
2.    Tonia Reinhard: Kávé (pp. 218) In Éttrend (2011), Ventus Libro Kiadó   

Országos Onkológiai Intézet - Minden jog fenntartva